A Belső-tó a Tihanyi-félszigeten található, melyet egy keskeny földkaréj választ el a Balatontól. Meglepő, de nincsenek egymással összeköttetésben, a tó vulkáni működés eredményeként jött létre.
A néhány száz méterre lévő Külső-tó tájvédelmi körzet, természetvédelmi okokból nem látogatható.
A félszigeten honos levendulák között lépdelve varázslatos illatfelhőben sétálhatunk, és megcsodálhatjuk a vulkánosság emlékét mai napig őrző gejzírkúpok és gejzírmezők formációt.
A Tihanyi-félszigeten, az Apáti-hegy lábánál fekvő, hajdani Apáti település egyetlen ránk maradt emléke, a templom. Az épület a török hódoltság alatt pusztult el a faluval együtt. Az Apáti templomrom Helyreállítási Alapítvány építette újjá, manapság már miséknek és koncerteknek is otthont ad, igaz még sokan apáti romként emlegetik.
A tihanyi barátlakások a 10.-11. század környékén keletkeztek. Gyakran emlegetik a lakásokat remetebarlangként, azonban fontos tudni, hogy ezeket nem a természet, hanem emberkéz alkotta, így nem nevezhetők igazából barlangoknak. Érdekesség, hogy az épen maradt három remetelak Közép-Európa egyetlen épen maradt remetetelepe.
A Tihanyi-félsziget belsejére a legteljesebb kilátást nyújtó építmény meglátogatása bármely balatoni nyaralás vagy kirándulás maradandó emléke lehet. Körbenézhetünk a vulkáni félsziget belsejében, de megpillanthatjuk a Balaton víztükrét is.Apátságig vezet. Az útvonalon haladva gyönyörű panoráma nyílik a magyar tengerre.
A Ciprián forrás a félsziget egyetlen természetes vízlelőhelye. Mai nevét Halbik Ciprián Gáspár tihanyi apátról kapta, aki a forrás állítólagos felfedezője. A tó vize mellett ez a forrás biztosíthatta a barátlakások lakóinak vízszükségletét.
Az Apáti-hegy déli oldalán található a félsziget egykori híres levendulásainak maradványa. A levendulatövek telepítését 1924-ben kezdték, s a negyvenes évekre közel száz hektáros ültetvény alakult ki
A Szarkádi-erdő és a Belső-tó között elterülő gejzírmező mintegy hárommillió évvel ezelőtt keletkezett. A gejzírek közül ma már csak mintegy 50 db található, közülük a legnagyobb az Aranyház-gejzírkúp, mely nevét a tömegesen rátelepedett sárga színű zuzmóról kapta.
A Krisztus kínszenvedését és keresztútját jelképező, feliratos és bronz domborműves kőből készült stációit, sztéléit, a történelmi Magyarország vármegyéinek és szabad királyi városainak nevében állították fel. A délre lejtő domboldal tetején épült fel Krisztus kőkeresztje, háttérben pedig gejzírites mészkőtömbökből épített “hármas halom” és IV. Károly magyar király bronztáblája.
A Visszhang-domb a Pisky-sétány végén található, mely a 18.század közepén jött létre. Itt helyezkedik el az Echo-kő, melytől az elkiáltott szavak az Apátság faláról pár másodperc leforgása alatt visszaverődnek.
A sétány Pisky István várkapitányról kapta nevét. A sétány a Visszhang-domb tövéből indul és egészen az Apátságig vezet. Az útvonalon haladva gyönyörű panoráma nyílik a magyar tengerre.
A Ciprián forrás a félsziget egyetlen természetes vízlelőhelye. Mai nevét Halbik Ciprián Gáspár tihanyi apátról kapta, aki a forrás állítólagos felfedezője. A tó vize mellett ez a forrás biztosíthatta a barátlakások lakóinak vízszükségletét.
A Külső-tó a Tihanyi-félsziget területén elterülő, tengerszint felett 116 méter magasan fekvő, elmocsarasodott mélyedés, mely a félszigetet felépítő egykori vulkán főkráteréből alakult ki. A tó a közvetlenül a Balaton-felvidéki Nemzeti Park részét alkotó Tihanyi-félsziget szigorúan védett nem látogatható területe.
